Ma van egészen pontosan 2 hete, hogy itt vagyok. Furcsa, de sokkal többnek tűnik… Annyi minden történt, annyi új dolgot tanultam, hogy a 2 x 168 óra a duplájának tűnik. Szerintem ez jó dolog, hisz az azt jelenti, hogy nem vesztegetem az időmet; kihasználom minden egyes percét valami hasznossal. Mondjuk, azért említsük meg annyira nem nehéz, amikor folyamatosan francia szövegelést hallasz és mellette még piszkálva is vagy, hogy nem angolul, hanem franciául válaszoljak. Kihívás. Ez az, amiért jöttem, de akár mennyire és nehéz és fárasztó ugyan annyira izgalmas is : )
Hát akkor kezdeném is az észrevételek szépen sorjában, ahogy eddig is tettem. Miben más, miben hasonló, minden érdekes és miben egyáltalán nem tetsző… (persze ez ügyben nagyon sokat kell törnöm a kobakomat, de megpróbálok találni negatívumot is, nehogy úgy tűnjön, hogy nehogy a ’tökéletes’ legyen a megfelelő szó jelenlegi életemre! ; )
Miután Franciaországban dolgozom, ezért francia az a nyelv, amin kommunikálni kell(ene). Most az én helyzetem érdekes és speciális, hisz Neumannos pályafutásom utolsó két évében olaszos volt, főleg úgy hogy elméletileg érettségiznem is kellet volna… Hát, ha legalább az érettségi maga nem valósult meg, legalább tanultam egy nyelvet pluszba és úgy nagyjából megértettem a logikáját. Ezt azért említettem meg, mert most nagyon sok hasznát veszem az olasznak. Az igék például teljesen hasonlóak, a mondatalkotási logikája is. Persze gyorstalpalóban azért magamra kapartam némi franciát és azt lelkesen is használom. Mondjuk, ezt az egész nulláról tanuljunk meg egy nyelvet anyanyelvi környezetben dolog teljesen korrekt, úgy hogyha van előképzettséged. Értem én ezalatt, tanultál már más nyelvet előtte, nem csak magyarról franciára akarsz váltani. Persze az is lehetséges, de rohadt nehéz. Nekem itt az angol, a franciában rengeteg szó van, ami ugyan az vagy hasonló, amit az angol használ, csak épp máshogy kell kiejteni. akkor ott van az olasszal való hasonlóság is és persze a hiper szuper magyart sem szabad elfelejteni. Elsőre meglepő volt, de másodjára már nem annyira az, hogy a francia szavak némelyike ugyan az, amit a magyar használ. Ilyen például a kompót, amit mi magyarok a befőttre is használunk; az itt pürésített gyümölcs szósz. Jelenleg a család egyik kedvence az Apple souce. : ) Szóval világosan észrevehető ez a nyelvi négyszög, amibe sikerült belecsöppenni : ) és tökéletesen megalapozza a nyelvi zűrzavart…
A nagyobbik leányzó tegnap dalba foglalta, hogy én American Zita Domotor vagyok… jót röhögtem rajta, hisz nem vagyok amerikai, de határozottan látszik, hogy a nyelv, hatalom! Persze miután új hely ezért szükség van helyismeretre, mit hol találsz egyebek. Én meg aztán pont arról vagyok híres a lelkesedésem határtalan, és a franciául történő szövegelés is beletartozik a lelkesedéseim körébe. Az első ilyen lépés, amit megtettem az 2 darab croissant megvétele volt a helyi pékségben, Felbátorodva használtam eddigi francia tudásomat és jött a jól meg szokott ’Bonjour’! (ilyenkor mindig azt hiszik az emberek, hogy én tudok franciául), majd egy laza angol mondattal elmondom, hogy mit szeretnék (ekkor jön a kedves mosolyból automatikusan átváltó kérdő tekintet (ez lehet pozitív, hogy ’áh, nem tud franciául, de nagyon szeretne megtanulni és elgagyogom neki angolul, ahogy tudom…’ és lehet negatív, miszerint ’nézd már nem beszél franciául mit akar ez itt!!! + meg öllek tekintet’) Volt mindkettőben részem és az utóbbi elkerülése végett hasaltam rá a számokra, köszönésre, alapélelmiszerekre és alap kérdő mondatokra, amivel nem halhatok meg idekint. Persze ez mind Bons en Chablais-ban és környékén (Annemasse és Thonon le Bains) történt egy párszor, amikor elhatároztam, hogy végre tesztelem a Süti-laptop előtt szerzett elméleti tudásomat. Ezzel szemben Genf teljesen más, ahogy említettem már igazán nemzetközi. Van egy egész weboldal csak olyanoknak, akik ismerkedni akarnak, újjal a városban vagy legalább is Svájcban és kapcsolatokat akarnak építeni. Szerintem ez tök hasznos, úgy nézve a dolgokat (csak szimpla elméleti síkon) hogy 1. ráveszed magad, hogy külföldre gyere 2. ki is jössz külföldre 3. nem ismersz senkit 4. felmerül a kérdés hogy ’Úristeennn mit csináljak ittttt?!??!!’ Majd hopp van egy megoldás 5. regisztráció és kapcsolatépítés. voila! Máris egy magyar sörözésen találod magad kedd vagy csütörtök este kéthetente vagy épp egy latin táncesten spanyolokkal. A lehetőségek tárháza végtelen. Nem utolsó sorban, ha angolul szólalok meg akkor nem ölnek meg vagy rohannak el, hogy ’Úristennn külföldiiii!!??!!’ hanem válaszolnak angolul. Például a genfi Starbucks-ban is sikerült kapásból belebotlanom 5 darab amerikai nőcibe… tisztára elkapott a honvágy… :$
Ez mind csak a nyelv, gondoljatok bele hogy ezen felül még tök érdekes (szerintem ilyen például a közlekedés; most értettem meg a TAXI című klasszikus alapkoncepcióját, ott vannak a kávézási szokások vagy éppen a minőségre való törekvés. Szóval még van egy csomó apró dolog ami említést érdemel és mindenképpen chapterekbe foglalva! ; )
Ennyi a nyelvről és a körülményekről elég, majd még írok minden másról is hisz az információ cunamiként támad szinten minden órában! ; )
Addig is puszi, hug és mi egyebek! ; )
Süti
