2010. november 30., kedd

Chapter 5 - Általánosságok különlegessége part 1


Kaptam már egy pár visszajelzést arról, hogy tök jó hogy, hogy néznek ki a dolgok körülöttem, de mégsem szóltam egy szót sem még (!!!!) a szürke vagy épp szivárványosan színes hétköznapokról. Persze ennek több oka is van, de a lényeg hogy próbáltam összeszedni egy pár dolgot, ami különleges, de mégis hétköznapi. Bónuszba lehet örülni is, mert ez persze velem történt vagy az én két mélysötét barna szemeimmel láttam.

Mint ahogy azt már a rendszeres olvasók tudják, járok suliba heti kétszer Thonon- les Bais-ba. Hétfőn és pénteken, de most a pénteket akarom elmesélni, hogy hogy néz ki egy reggelem. Az már maga egy megtestesült álom, hogy ÉN felkelek 6 kor, hisz 7:11kor megy a buszom. Szóval elkészülök, és még sötétben elindulok otthonról órára. Legelőször sikerült még a napfelkeltét is végignéznem, amire otthon még Sir se tudott rávenni, hogy végig nézzem a Tisza tóról, ami kétség kívül gyönyörű lehet, de az alvás nagy úr… : ) Szóval rájöttem, hogy amire otthon lusta dög voltam, itt még észre se vettem, hogy megtörtént, csak pár perccel később esett le hogy mi is történt a francia levegőben. Ezek után fél óra elteltével sikerül is beérni a városba és félig még sötétben, de egyre világosodó környezetbe elindulok az állomástól a suli felé, de ne hogy azt hidd, hogy annyira stréber vagyok, hogy azonnal a suliba megyek, már csak azért sem mert az órámig még van 45 percem. Így megtámadom az első útba eső, szimpatikus kávézót (hisz kávé nélkül, nincs reggel), ami már törzshelyé vált az elmúlt pár alkalom folytán. Kérek egy bögre kávét és egy croissant és leülök vagy újságot olvasni vagy épp gyorsan fakítani vmit a sulis papírjaimon, hogy azért még sem felkészületlenül menjek órára. Békésen, ekkor már világosban, megiszom a kávémat és megeszem a croissant-omat. Közben befut csoporttársam is és lassan beszélgetve, rohadtul kényelmesen befejezzük a reggelinket majd elsétálunk órára. Azért ez meg milyen ultra-szuper kezdése a napnak?

Ugyan ezen a hajnali buszon, múlthéten olyat láttam, amit sosem fogok elfelejteni. Láttam már egy párszor esőt vízen. Tisza túrázós mivoltomból adódóan elég közelről is. Nos, múlthét pénteken, küzdve azzal, hogy ne aludjak el a buszon, kinéztem a tóra (Genfi tó, mert persze buszozás közben tájat is lehet ám nézni, nem is akármilyet), ott pedig egy hatalmas fehér falat láttam, hóból. Azért is lepődtem meg hisz ilyet eddig csak esővel láttam, de hóval még sosem. A víz közepén egy hatalmas fehér középkori várfalként megépített stabil építetésűnek kinéző fal látszódott. Akár a hó királynő rejtett kastélyának egy részét leshettem meg pár percre. Egyszerűen fantasztikus volt.

Ezeken felül, nem csak tengek-lengek a levegőben, hanem dolgozom ám egy héten 5 darab napot, úgy hogy a kedd – szerdám vált a hétvégémmé. Mindamellett, hogy mik vannak körülöttem, egy francia családnak segítek a mindennapokban. A 7 és 10 éves leányzóval minden nap van vmi, amin olyan jókat tudok röhögni. Ők annyira beszélnek angolul, mint amennyire én franciául. Amúgy szerintem ők még mindig jobb helyzetben vannak, mert ők tanultak előtte angolt a suliban. Nah lényeg az azóta beszereztem egy francia – angol; angol – francia szótárat az érthetőség kedvéért, meg persze már kisebbfajta kommunikációt le tudok folytatni velük franciául, szóval királyság van. Vannak ilyen apróságok, persze mint becenevek, hisz új vagyok nekik, más szokásokkal, mint ahogy azt eddig megszokták. Ismertek, ha van vmi amit mondok, akkor annak érdemes ahhoz nagyon hasonló képp elsülnie. Például ilyen az alvás… ha aludni kell, akkor alvás van, nincs más választása az áldozatnak. Ezen okból kifolyólag elég sokat hallottam még a kezdetekben a ’Madame Sleep’ vagy ’Madame Dormir’ kifejezéseket, amiből két dologra jöttem rá. 1.) Ez a két szó engem takar… (micsoda személyes felfedezés…) 2.) a gyerekek első angol szava meghamisíthatatlanul a ’sleep’, amit beláthatunk igen hasznos szó még angolul is : )

Ugyanezen a helyen a hétköznapjaimat a konyhatündér szerepe is kitölti, hisz én csinálok heti ötször vacsorát és két bonuszba még ebédet is a családnak. Az alap - főzőtudományom, persze igen hasznosnak ígérkezik, hisz a családfő séf (igen az a személy, aki éttermekben a főmufti szerepét vállalja el és általában dirigál a többi szakácsnak) nos, ilyen körülmények között kell nekem főznöm, gondolhatjátok… ugyanezen a ponton persze nagyon is jó hisz megtanulom a francia konyha rejtelmeit és titkait és én is csempészek egy kis hazai ízeket a büszke francia íz világba! ;) és ami a legjobb az egészben, hogy vevőek rá. példának okáért a paprikás krumplim isteni volt és el is fogyott pikk pakk. Persze a szinte üres hűtő is kihívás, hisz a semmiből vacsit csinálni midig az. Én ilyenkor átváltozok Super Konyha- Tündérré és Voila! Kész is a vacsora. Ugyan ilyen megmozdulásokból született meg a Soup a lá Zita, amit a nagyobbik csemete nem tud megunni, rászokott, mint külföldi a Túró Rudira. Vagy otthon nagy sikernek örvendő rakott tészta (a lá Zita) Sok ilyen van, én meg büszke vagyok hisz még nem telt el este úgy, hogy ne lett volna az asztalon….

Úgy érzem megint kicsit túl sok lett, de azért mégis csurrant cseppent vmi nektek.

Ennyi jutott ma éjszakára, zárul (ideiglenesen) Zita Story tára…

pussz ;)

2010. november 10., szerda

Chapter 4 - A ’Farm’, ahol élek…

Legelőször is leszögezném, hogy ez a farm dolog erős túlzás, de a körülírhatóság kedvvért tökéletes címválasztás. ^^
Hisz, mindenkinek érdemes tudni, hogy mégis milyen környéken és környezetben lakom! Mindenképpen megér egy beszámolót, hogy el tudja mindenki képzelni, hogy milyen nem Magyarországon lenni. Elsősorban azoknak szól ez a rész, akik félnek eljönni, köti az egyetem egy bizonyos Magyarhonban vagy nem ott lévő városhoz vagy csak szimplán nem tud a családja nélkül élni… (ami a kommunikációs ketyerék és internet világában számomra érthetetlen, de ez már csak egy saját vélemény…)

Na de a bevezetés és elmélkedős indítás után, itt a tényleges olvasni való, amit minden egyes reggel (remélem) vártok, hogy jöjjön… tisztára, mint valami amerikai karácsonyi ajándék! : ) Kapásból négy hely is fent van a listán, többek között Genf, (ugyan úgy használandó Geneva és Geneve Eaux Vives) ahol a hét napból általában kettőt létezem és inspirálódom. Persze, eme csoda city mellett szorosan megemlítendő Bons en Chablais, ahol dolgozom és végülis lakom! : ) A négyes lista utolsó két helyén (egyenlőre) harmadik befutóként szerepel Thonon les Bains, ahová heti kétszer járok suli, a francia nyelvtudásom csiszolása végett. Jelen pillanatban utolsóként Annemasse szerepel, ahol eddig csak átszálltam, valamint 2 óra alatt megtaláltam mindent, ami érdekelt. Szóval Annemasse annyira nem nyerte el a tetszésemet.

Ahogy a gyors leírásban akkor nagysági sorrendben haladjuk szépen és a Top lista legfelső fokáról érkezik a svájci ékszeres doboz, Genf.
Csak hogy érthető legyen nem lakom Genfben, viszont a félórányira lévő városba rendszeresen szeretek jönni kultúrálodni! Az a város ahol a gépemnek sikerült landolni, valamint Svájc második legnagyobb lélekszámú városa, Zürich után. Szorosan ehhez kapcsolódóan le is kell szögeznem, hogy a 185 ezres népességgel szép kis városi nyüzsgést lehet prezentálni, de a nyüzsi mellett a sokszínűsége is lenyűgöző. Eme csoda city elméletileg francia nyelvterületen van, gyakorlatilag akár hová mész franciául és angolul is megértenek. Kedvesen és segítőkészen. Rengeteg amerikait hallottam körülöttem és jókat mosolyogtam a briteken is, hisz ahogy nézzük ők sem bírtak a folyamatos esőket… :P A sokszínűség, a nyelvi változatosság mellett az emberekre is értendő, hisz van itt aztán mindenféle ember, színre, korra és vallásra lebontva. Ezért is említettem egy kicsit olyan, mint New York City, mindenből van egy kicsi, de mégis azért ez itt Európa! Az emberekhez kapcsolódóan mindenképpen meg kell említenem, hogy stílusosan öltözködnek, a legtöbb ember jelenség, az esetek többségében pozitívan, de láttam magam előtt elsétáló két Manga figurát rózsaszín hajjal és durva make-up-pal! : ) Mindenki elképzelheti a reakciómat…
Maga a város is nagyon tetszetős, az óvárosi rész egyszerűen áll-leesős, hisz kicsi szűk macskaköves utcák és hangulatos világítás jellemző. Romantikus sétára egyszerűen tökéletes. Mondjuk nem nehéz a városnak ilyennel rendelkeznie, hogyha maga Julius Caesar is járt, ha nem is ezeken az utcákon, de ezen utcák elődjein… : )
Több világszervezet székhelye is itt található ilyen például a Vöröskereszt vagy az ENSZ. Szóval rengeteg dolog van, ami szerintem nagyszerű ebben a városban és egy aprócska szóval lehet jellemezni: változatos vagy két szóval: egyszerű és nagyszerű!
Több infó erről a csodáról: http://www.geneva-tourism.ch/?lang=_eng

A lista második helyét a piciny csodafalu, Bons en Chablais foglalja el. A 4500 körüli lakosság szerintem tök jó, ha látnám is ezeket az embereket. Hisz a település legnagyobb kereszteződésében lakni és látni az embereket, le - fel rohangálni… hát én sokkal kevesebbre tippelném, de a wikivel nem kötözködöm. Ezen felül van vagy 3 iskola, 2 gyönyörű templom (a nagyobbik közvetlenül a lakás mellett, szóval az ablakomból meg tudom nézni, hogy mennyi az idő…) rendezett utcakép és francia körforgalmak. Sikerült azért a postán kicsit angolul beszélő postás nénivel összefutni, valamint a pékségben kedvesen érdeklődő eladó nénivel is megbeszélni, hogy én inkább angolul beszélek, mint franciául, de azért próbálkozom! ; ) Két dolog volt, ami nagyon tetszett, az egyik a könyves bolt tőszomszédságában lévő sífelszerelés kölcsönző volt. :D Ez azért fontos, mert az elmúlt pár napban figyelve a fehérlő hegycsúcsokat, gyanúsan itt van a síszezon! ÖRÖMÖMRE! Csak a felvágás kedvéért Európa legnagyobb sí centrumától és hegyétől egy óra autókázásnyira lakom! (Chamonix) :P több infó: http://www.chamonix.com/welcome,0,en.html
Valamint a másik a Pizza automata, ami totál úgy néz ki, mint egy nagyobbfajta bankautomata csak épp a pénzt nem kiadja, hanem beveszi, de a pénz fejében finom pizzát ad ki. Yammm.

Harmadik helyen, még mindig dobogón van Thonon les Bains. A sulis kis város, kedves aranyos, kicsit Egerre emlékeztető. Hasonló kis utcák és tökéletes látkép a Genfi tóra. Persze ez tavasszal, nyáron és kora ősszel nagyon szép, de mostanság amikor folyamatosan esik az eső és már a falevelek sincsenek a fákon. így annyira nem izgalmas, de még mindig szemet-gyönyörködtető arra a pár percre, amíg át nem fázol…

Utolsóként kullog Annemasse a listámon, hisz körülbelül egy Füzesabony kategóriás város Franciaországban. Vásárlásra jó, sőt tökéletes, hisz minden kis üzlet megtalálható, amire szükségem lehet, de spórolási szempontomat figyelembe véve, a két feltétel pont kiüti egymást, nem támogatja…

Persze hogy ha ezeket a városokat Google térképen vagy papír alapún megnézzük egymás mellett helyezkednek el a Genfi- tó déli partján! Ami még persze a listára fog kerülni és átalakítani a jelenlegi sorrendet, többek között Lyon, Annesy, Chamonix és Evian les Bains és ahogy majd alakul a városnézős időtöltésem.

Remélem ismételten kielégítettem felmerült kérdéseket. Hamarosan képeket is fogok csinálni, de ez is olyan dolog, hogy szép képet szép időben lehet csinálni…

Várok ám privát mailekre is, reakciókra és hozzászólásokra mindenkitől!

Au revoir

2010. november 2., kedd

Chapter 3 - To be in trafic or not to be in trafic?

Az utazás egy külön fogalom errefelé. Persze nem negatív értelemben, csak más. A Genfbe repüléssel nem volt semmi baj. Csak a fapados lehetőségek voltak újjak, de Európán belül teljesen korrekt és használható lehetőség. Genfből busszal és vonattal is egyszerűen el lehet jutni Bons en Chablais-ba. Megveszem a jegyet az automatából vagy a kasszából (igen jól olvasod, nem a busz sofőrt fárasztom azzal hogy hová akarok menni…). Inkább olyan, hogy két lehetőséged is van. ad egy megveszed a jegyedet a vasútállomáson (hosszas várakozás után, ez a verzió akkor gazdaságos ha van időd várni) vagy minden állomáson van jegyautomata ahol eltekergeted hogy hová akarsz menni, milyen jegyet akarsz és hogy csak egy útra vagy oda vissza. Bedobod a pénzt és voila van jegyed és még senkit nem fárasztottál angolul, hogy mit akarsz! : ) Ezek után, ami a top 3-ban benne van, érvényesíted a jegyed a jegyérvényesítővel, ami rányomtatja a dátumot, hogy honnan mész. Micsoda lustaság. Ugyanakkor teljesen korrekt hisz a sofőrnek miért kéne azzal foglalkozni, hogy veszel e jegyet, legyen nálad ő lássa, hogy van jegyed és kész pont. A klasszikus lyukasztó is csillagot lyukaszt a jegybe, nem kört. Ez meg szerintem szimplán az átlagostól való elszakadás! Nekem ez nagyon tetszett a buszos NÉNI-től 3 csillagot kaptam a jegyemre. ^^ Jah és a vonat és a busz állomás ugyan ott van, kellőképpen leegyszerűsíti a dolgokat. valamint a jegyed ugyan úgy jó mindkettő eszközre! Szóval egyszerűség, nagyszerűség! : )

Minden héten kétszer kell mennem Thonon-ba suliba és jobbik esetben egyszer Genfbe. Ha nem sztrájkolnak a tömegközlekedésben dolgozók, akkor könnyen tudok mozogni össze vissza. : ) Elméletileg, persze ilyenkor is még van a lehetősége annak, hogy a buszos úgy dönt, hogy nem indul én meg várhatok a csodára vagy a következő buszra, vonatra…

Persze ha autóval vagy egyszerűbb az élet és kapásból érthetővé válik, hogy miért lett olyan sikeres a Taxi című film. Gondolom mindenki látott egy pár részt belőle vagy legalább az összeset. Nah, abban van az a rész, amikor az autók egyenletes sebességgel haladnak monotonon az úton. Egy katasztrófa hogy hogy lehet ilyen lassan közlekedni, persze a sebességkorlátozás nagyon magas értem én nagyon alacsonyra van téve. Sok helyen 30-cal lehet csak menni, de általában az általános korlátozások ugyan azok, mint Magyarországon. Ahogy Anyuka szavaival éljek: ’ biciklivel gyorsabban megyek, mint amennyi a sebességkorlátozás…’
Persze az általános közlekedésben is vannak a fehér Peugeot-hoz hasonló száguldozók, hisz azért a tötyörgést én is nehezen viselem.

Ami személyes kedvencem a pukk-pukk, ami azt jelenti, hogy ha átmész, a sárgán ne adj isten a piroson fénykép készül rólad és küldik is neked a fényképet a mosollyal vagy épp fancsali arccal, hogy ha szabályt hágtál, fizessél érte! Minden lámpás kereszteződésben van ilyen kamera és szerintem igen hasznos. Eddig én egy autót se láttam átmenni a sárgán, akkor a pirosat már nem is kell említenem…

Néhány helyen olyan szűk utcák vannak, hogy csak pislogtam. Én azt hittem, hogy azok egyirányú utcák, de végül a gyakorlat prezentálta, hogy nem. Nagyon furcsa és persze hihetetlen hogy hol képes elférni két francia autó. (nem azért mert francia és itt kisebbek lennének az autók, egyszerűen a sofőrök nem ismernek lehetetlent!) Persze ennek tetőzésére a közlekedés leegyszerűsítésére mindenhol, ahol már nem egyszerű a csomópont kinézete, mit csináltak??? Hát persze hogy körforgalmat! Még az isten háta mögötti egyszerű elsőbbségadó táblával megoldható helyekre is körforgalom van építve. Persze ezek is sajátosak valahol hatalmas kövek körül kell köröznöd valahol meg macskakővel van kiépítve a kör alakú forma a helyes útirány felismerése végett.

Ezek után, hogy szűkek az utcák, tele van körforgalommal még a legkisebb falu is a csúcs, ami ezt az egészet tetőzi a gyalogos forgalom. A gyalogos az Isten! : ) Itt nem arról van szó, hogy annyian lennének, mint az oroszok, hanem inkább arról, hogy ahol zebra van ott bukkanó is. Ezt a következő képpen lehet elképzelni: Mész a főutvonalon mondjuk az éjszaka közepén, nincs senki se az utcán se a faluban. De az uton van 3 darab zebra lakott területen az 2darab 10 centi magas bukkanót jelent. Kb. olyanok, mint ami Egerben van az Eventus mögött, ahogy mész a kórház felé. Szóval, ha gyalogost átsegítő zebra van, akkor van bukkanó is. Persze az átengedés is jobban működik itt, mint otthon. Kicsit olyan érzés mintha a gyalogosoké lenne az erő és mindenki fénykarddal rohangálna és ha nem engedi át az autós, akkor husss te csak kettévágod az autót, hogy ’hahááá én gyalogos vagyok át kéne engedned öreg!’ : ) De én, mint jó magyar utakon edzett ember, azért megvárom, hogy zöld legyen vagy épp, hogy senki ne jöjjön az uton mielőtt átbattyogok a másik oldalra. ^^

Nagy valószínűséggel ennyi észrevétellel ki is merítettem a közlekedést, de még van egy pár dolog, amit le fogok írni mindenképpen!

Tessék, adtam olvasgatni valót, lehet reagálni; rendszeres olvasóvá válni valamint emialt küldeni nekem, hogy mi újság van otthon vagy éppen abban az országban, amelyikben tartózkodsz! : )

pusszanat!