2011. július 11., hétfő

Chapter 11 - Amikor a Városi Csibe beindul...

Lassan két hónapja tengetem piciny életemet Genfben. Szó szerint, a várostól 10percre lakom busszal. Szóval, amikor épp nem dolgozom, akkor húzok be a városba, mint a vadliba. Miért? Szocializálódni, élni vagy csak valami újjal találkozni/ belebotlani. Persze eleinte már annak is örültem, hogy egyáltalán szombat és a vasárnap még gyerekekre se kell néznem, hisz az igazi hétvége volt a hétvégém. Meg kell jegyeznem, hogy fura volt az, hogy vasárnap a város szinte kihal, mármint nyitva vannak az éttermek, kávézók és pékségek (sokszor tartozik ez a kettő egybe) de ezeket leszámítva a városban minden zárva van. Ez a fura érzés sem tudtam überelni azt a tényt, hogy egy igazi vasárnapom van végre és lesz egy darabig. A hétköznapokon töltött hétvégéim nem voltak ennyire inspirálóak.

Persze májusban csak összesen két hétvégém volt, de az is igen tartalmas. Az összes Genfben élő ismerős és újdonsült barát örült, hogy végre láthat hétvégén, ihatok velük egy sört és nem kell egy röpke ebédidőben összefutni… természetesen én is élveztem minden percét annak, hogy végre akkor van szombatom, amikor mindenki másnak.
Így sikerült megünnepelni egy BBQ party-val a hivatalos beköltözésemet a városban. A buli a belvárosban volt egy olyan belső udvarban, amin látszik, hogy több száz éve van ott és rengeteg mindent ’láthatott’. A szembe lévő épület ablakaival egyszerűen nem tudtam betelni. össze vissza voltak belepakolva a falba. Ahol a belső szerkezet megkívánt egy lyukat a falba oda került egy nyílás, amit később üveggel fedtek be a korral történő változások folyamán. Persze a társaság is tökéletes volt. Magyar alapcsapat és egy eredeti svájci! : ) A hangulat természetesen kitűnő volt, hisz mindenkinek volt vmi story-ja, Magyarországgal kapcsolatban vagy épp munkahely helyzet kibeszélés volt. Thomy (majonéz made in Switzerland) és a Mekis ketchup csak fentebb húzták a színvonalat. Ők voltak az igazi résztvevői a bulinak. Emelték a már emelt színvonalat! ; ) 

Az új családdal, új szokásrendszer is életbe lépett, ami azt jelentette, hogy a svájci ünnepnapokon nekem nem kellett dolgozni. Ez a tény annyira furcsák volt, a franciák után, ahol a karácsonyt és a húsvétot is végig dolgoztam… Szóval így a nyakamba szakadt egy felesleges csütörtöki nap, amit mégiscsak hasznosan kellett volna eltölteni. Így barátnőmmel elmentünk Chamonix-ba. Esetleg jobban ismeri a nagyközönség Chamonix, Mont – Blanc néven. Igen, Európa legnagyobb legmagasabb hegyét néztem meg a mellette fekvő településről. A közel 10.000 főt számláló kisváros természetesen a turizmusból él (mily meglepő módon) főleg télen, de nyáron is. Hisz a sokkal kellemesebb időszakban lehet túrázni és bakanccsal bejárni szinte ugyanazt, amit általában télen be lehet síelni. Az alap felvonók járnak ilyenkor is. Így kitűnő kirándulásokat lehet tenni és süllyedni igen sok száz métert, ugyanazon a napon!
Mi csak az odavezető utat jártuk be és gyönyörködtünk az út adta szépségekben, de azért a Mont-Blanc maga se volt rossz látvány… Több infót megtudhatsz ezen a helyen. Valamint több képért klikk a klikk szóra.

Az élet Genfben persze ment ugyan úgy tovább az események szempontjából, sőt bejött a nyár és kapásból megduplázódtak a magyar programok a városban; nagy örömömre. A GenfHunnal megvoltak a szokásos keddi sörözések, amiről született egy cikk is. a cikk itt olvasható… és ha észreveszed és talán végig is olvasod a cikket majd a vége felé találsz benne egy meglepetést is! ; ) Valamint állandóan rendezés alatt van filmvetítés is. Ilyen volt például a Valami Amerika maraton Szabó Győző társaságában… Nem tudom érzékelitek e, de mekkora poén már az, hogy külföldön kell élned ahhoz, hogy otthoni színészekkel fuss össze és akár legyen egy titkos kézfogásotok! :P Persze a Genfi Magyar könyvtár is rendez filmvetítéseket, ott inkább klasszikusok mennek, mint Hamvadó cigarettavég meg ilyenek… : )

Természetesen úgy jött el már megint a június, hogy észre se vettem és ezzel együtt a nyár is. Nagy örömömre, hisz jó időben lehet csak igazán jó színt szerezni! Erre két kitűnő hely van a városban az egyik a Geneve Plage (ahol személy szerint még csak fesztiválok miatt voltam, éjszaka…) vagy a Bain des Paquis. Mindkét hely tökéletes napozásra, pasi-stírölésre és pihenésre, bár nekem csak a Paquis-n van tapasztalatom... : P Olcsó kaja (a genfi árakkal összehasonlítva) és jó társaság, hisz az esetek 95%-ban csajokkal együtt vagyok kint, ráadásul magyarokkal. : )

Picnic in the Park vol 1.
Egyik kedvenc barátnőmnek támadt egy fergeteges ötlete, miszerint össze kéne rángatni az embereket, akiket idekint ismerünk. Van egy keménymag, de mindenkinek van ismerőse, aki itt dolgozik és/vagy él, úgyhogy miért ne akkor legyen egy baráti piknik valamelyik parkban, Genfben. Így az elsőt sikerült teljesítenünk a Parc de Bastions-nál. Nagyszerű nemzetközi hangulat és kitűnő társaság. Egyszerre kommunikálunk magyarul angolul spanyolul és franciául. Hisz van, aki Mexikóból, Kolumbiából, eredeti Svájcból és ki gondolná Magyarországról vagy a környező határ-menti országokból csapódott oda; természetesen direkt. : D Az első nagy sikerére való tekintettel, nem sokkal később sikerült egy második alkalmat is összehozni ’Picnic in the park vol. 2’ néven. Itt már össze se mertem számolni az embereket, hisz egy képre talán nehézkesen fértünk rá… a nyelvek is bővültek szlovákkal és csehvel... (Nah itt veszett el a magyar tudásom). Szóval itt már a nemzetköziség kezdett nem látható méretekben testet ölteni. Nagyszerű - nagyszerű csapat és valszeg nem az utolsó piknik idén nyáron! : )
Picnic in the Park vol. 2 :O

Ahogy a virágok is elkezdenek színpompába borulni és az emberek is kevesebb ruhába járni, elméletileg a melegből kifolyólag, így Genf is leveti mogorva hideg arcát és elkezdi önteni magából a fesztiválok és programokat!
Az első és mérvadó ilyen esemény a 3 napos Fete de la Musique volt (A zene ünnepe, gyengébbek és nem franciául értők kedvéért) Oh, Anyu! Nah hát ekkor éreztem azt először, hogy jól döntöttem, amikor közöltem a franciákkal hogy au revoir… rengeteg ember és 3 napon keresztül 37 színpadon folyamatos koncertek, mindenféle stílusban. Az élőzene és fergeteges hangulat mellett nemzetközi kaja kínálat sem volt figyelmen kívül hagyható. Oh my God… Ami kifejezetten tetszett, hogy szelektíven szedték a szemetet és mindenhol fel volt híva mindenki figyelme arra, hogy szelektíven kulturáltan szemeteljen. Ez számomra fontos és próbálom a környezetemnek is átadni amennyire lehet, hisz ha már van rá lehetőség, akkor legyen meg a fáradság is rá. (köhöm… Anya…) : D Mellesleg a városban szétszórt helyein ki voltak pakolva zongorák és lehetett rajtuk játszani, nem kellett vérprofinak lenni... Épp csak a hétköznapi emberből próbálták kiszedni a zene iránti szeretetet. erről ez a videó árulkodik a legjobban!
Volt egy dobos banda is az egyik parkban, akik minden este fergeteges show-t csináltak. Olyat tombolni zuhogó esőben nekem még sose sikerült, de sztem a többieknek sem. Igen, az időjárás nem volt vmi kegyes, hisz a 3 napból kettőn be volt borulva vagy szakad az eső, de így legalább esernyős buli volt! : ) Gondolatzárásként pedig mindenki elhatározta, hogy venni fog egy design-os gumicsizmát, amire sztem azóta se került sor… :D Nem elhanyagolható informáióként vannak képek is

Nah de ennyire így hirtelen elég is lesz, hisz van még mit mesélnem… addig is lehet csámcsogni a képeken és bombázni kérdésekkel! : )

Sütike’s new chapter coming soon…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése