Hogy miért pályázat? Miért most? Éreztétek már úgy valaha az életben, hogy egy adott esemény filmbe illően nektek szól és érzitek, ha megcsináljátok akkor pozitívan jöttök ki belőle? Nos, én is így voltam a Dolce Gusto lehetőségével... A blogom helyi és otthoni visszhangja - és az a pár cikk a GenfHun-ra - csak belelkesített arra, hogy felvállaljam azt, ahogy írok. Annak ellenére, hogy volt középiskolai magyartanárom nem látott írományaimban kreativitást. Én viszont kitartottam és most adok egy nagyobb lehetőséget hideg és meleg kritikának, olyan embereknek akik nem ismernek és bízom benne, hogy majd ők is lelkesek lesznek! Legalább annyira, hogy olvassanak! ; ) Az iromány szigorúan kiváncsiságból készül, nem a nyeremény az, ami miatt elkezdtem ezt... Szóval normál bevezetés után, hogy értse mindenki miért nem írok a szokásos dolgaimról, bele is vágnék a nokedlis pörköltbe! : )
Eddig is érdekeltek a designer munkák és kreációk, az aktuális formák-stílusok ruhákban és használati tárgyakban. Folyamatosan figyelem mi hogy passzol egymáshoz, egy lakásban, a saját öltözködésemben (huh... mire reggel kiválasztom mi lesz az aznapi viselet...hisz mindennek passszolnia kell), idegen lakásban, ruházati üzletben és minden olyan helyen, ami nem egy raktár hogy csak odarakod és jól van úgy. Ezt én egy beépített lakberendezői vénás ízlésnek hívom. Minden emberben megvan valahol, csak sokan elnyomják vagy csak nem figyelnek oda rá...főleg az öltözködésben! Oh Anyu, hányszor láttam azt, hogy egy aktuális igen népszerű ruhatervező szerzeményét láttam viszont az utcán egy másik tervező táskájával és cipőjével. Csak az összhang nem volt meg; színben, stílusban valahogy nem akart egyszerűen passzolni. Ugyanez megvan a lakásban is, hisz azt vallom hogy amilyen a lakásod/szobád/lakrészed olyan vagy Te magad is. Ahogy ruhatáradban is megvannak a különlegesebb darabok, úgy a lakásodat is feldíszíted pár igen hangsúlyos darabbal. Lehet ez saját készítésű komódból fabrikált könyvespolc vagy egy formatervező győztes darabja vagy akár egy Ikeás könyvespolc saját festéssel. Az jó hogy minden lehetséges! Persze ez igényel némi kreativitást is.
Ezen a ponton említeném meg Agatha Ruiz De la Prada nevét, hisz ő egy nagyon neves spanyol tervező, aki ruhákon kívül belevágott használati tárgyak tervezésébe is. Nekem a bukósisakon kívül (ami a sípályán tuti feltűnést fog kelteni) a kávégépe tetszik nagyon. Hisz maga a kávégép alapfunkciójánál fogva igen hasznos, de ha még jól néz ki, akár lehet a lakás éke is! A hölgyemény a ruháiban megálmodott ötletesebb és színesebb kreálmányait átvitte az öltözködésből a hétköznapi tárgyakba. Az ötlet maga szerintem fenomenális, hisz miért ne tehetnénk a használati tárgyainkat is különlegessé legalább annyira amennyire az öltözködésünket? Ugyanazon formákat és színeket használva? Milyen érzés lenne nem beleolvasni a környezetbe, hanem inkább ízlésesen kilógni?
Lényeg a lényeg, hogy ahogy egy kávégép fel tud vidítani Téged, úgy Te is fel tudod vidítani a saját asztalodat például virágdekorációval, a konyharészt az irodában (mondjuk egy kapszulákból kirakott smiley-val), vagy akár egy szimpla vázára rajzolsz speciális tintával ábrákat, amiket szeretsz! A lényeg hogy tedd magad túl azon a szürkeségen, ami benned van és szedd elő a színességet; úgy ahogy Agatha is csinálja! ; )


" tedd magad túl azon a szürkeségen, ami benned van"
VálaszTörlésRemélem, akinek nem inge, az ne vegye magára :DD
:D
Törlés